Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


                 Tűzijáté
Amikor szokás tűzijátékot lőni:ÚJÉV Agusztus 20.-án
Tűzijáték ágazat
Tűzijáték Makón
Tűzijáték Budapesten

Pirotechnika legközismertebb, leglátványosabb „végeredményű” ágazata. A teljes tevékenység: kutatás, fejlesztés, gyártás, kereskedelem és szolgáltatás. Az egyik legrégebbi iparág, melynek fejlődése szorosan összekapcsolódik a feketelőpor feltalálásával (i. sz. 800 körül), alkalmazásával és gyártásával. A tevékenység Magyarországon hatósági engedélyhez kötött.

Története

Kínában az i. sz. 900 körül feketelőparral töltött bambuszrudakat meggyújtva a tűzzel, füsttel és durranással űzték el a rossz szellemeket. A feljegyzések szerint az első - maihoz hasonló - tűzijátékot Kínában tartották a XII. században, ahol később azok az egyházi szertartások, ünnepek, vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek, melyekhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek. Kína mellett később Japánban is létesült gyár. Az első európai gyárak Münchenben (Németországban), Velencében (Olaszország) majd Angliában jelentek meg. A mediterrán országok, főként Spanyolország, Olaszország és Málta ma is nagy gyártói hagyománnyal rendelkeznek, de Franciaország is kiemelkedő. Hazánkban az első üzemet a XX. század elején Emmerling Adolf alapította Pesterzsébeten, melyet 1946-ban államosítottak és később Balatonfűzfő-re költöztettek. Mivel a gyártásnak még ma is csak elenyésző fázisa gépesíthető, ezért nagy az élő munka igénye a tűzijáték gyártásnak. Ezért elsősorban az olcsó munkaerő miatt, és csak másodsorban az évezredes tapasztalat miatt, a tűzijátékok zömét ma is Kínában készítik, de meg kell még említeni a következő országokat is, ahol jelentős volumenű gyártás van: Japán, Dél-Korea, India, Mexikó.

Tűzijáték szolgáltatás

Szórakoztatási célból, ünnepek, kiemelkedő események emlékezetessé tétele, hangulatának fokozása végett különféle pirotechnikai (tűzijáték) termékek művészi elműködtetése pirotechnikus szakember irányítása mellett.

Európában a reneszánsz idején jelent meg a tűzijáték, és eleinte csak egyházi személyek kiváltsága volt. A feljegyzések szerint Magyarország-on először Mátyás király esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban, majd 1686-ban Budavár visszafoglalását ünnepelték meg tűzijátékkal. A XVII. századtól már a gazdagabb polgárok is tűzijátékozhattak, de a II. világháború után a tűzijáték is állami monopóliummá vált, és az emberek évente csak 1-2 alkalommal (például április 4-én vagy augusztus 20-án) láthattak csak tűzijátékot.

Történeti érdekességek

Elektromos indítógépet Európában először Teleki György és Fekete Károly gépészmérnökök 1965-ben alkalmaztak a budapesti tűzijáték elműködtetéséhez. A rendszerváltás után 1992-ben Gyulán tartották az első privát szervezésű és kivitelezésű tűzijátékot. Az esemény olyan sikerrel zárult, mely az egész szakma újraéledését hozta magával.

Tűzijáték termékek

A tűzijáték termékek szakmailag a pirotechnikai termékek egy szűkebb csoportja, melyeket tűzijáték szolgáltatáshoz használnak fel. Birtoklásukat, felhasználásukat Magyarország-on kormányrendelet szabályozza, és azt általában hatósági engedélyhez köti. (Kis-, közepes és nagy tűzijáték termékek illetve II., III. és IV. pirotechnikai osztály-ba tartozó termékek.)

Professzionális tűzijáték alaptermékek (felépítésük, szerkezetük alapján):

tűzijáték bomba (angolul: Display Shell v. Aerial Shell)

kaliberek: 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm; 4"=100mm; 5"=125mm; 6"=150mm; 7"=175mm; 8"=200mm; 10"=250mm; 12"=300mm; 16"=400mm.

rómaigyertya (magyarul egybe írandó! angolul: Roman Candle)

kaliberek: 1,2"=30mm; 1,5"=40mm; 1,75"=45mm; 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm.

tűzmozsár (angolul: Mine)

kaliberek: 2"=50mm; 2,5"=65mm; 3"=75mm; 4"=100mm; 5"=125mm.

rakéta (régiesen: röppentyű, angolul: Rocket)

vízesés égő (tévesen: görögtűz, angolul: Waterfall Effect)

szikraszökőkút (angolul: Fountain)

bengál égő (angolul: Lance)

bombettatelep (angolul: Batterie vagy Cake)

A köznyelvben mindenféle tűzijáték termékre használatos a petárda kifejezés, pedig az igazi petárda nem tűzijáték termék, hanem kizárólag hanghatás keltésére szolgáló pirotechnikai eszköz. Veszélyessége miatt mára a legtöbb európai országban (Magyarországon is!) a polgári lakosság számára tiltott mind birtoklása, mind használata!

A vonatkozó hazai jogszabály alapján a szórakoztató célú tűzijáték termékek közül a következőek vásárolhatók, birtokolhatók és használhatók fel engedély nélkül:

Egész évben az ún. tréfás pirotechnikai termék (I. pirotechnikai osztály - csekély veszélyességű termékek). Az egyik legismertebb ilyen termék a tortagyertya, vagy tortacsillagszóró.

Az ún. kis- és közepes tűzijáték termékek (II. és III. pirotechnikai osztály) időszakosan (december 28. és 31. között) engedély nélkül megvásárolhatók és birtokolhatók, de csak kizárólag szilveszter éjjel használhatók fel engedély nélkül. Az ide sorolt termékekkel (tűzijátéktelepek, bombaszettek, rómaigyertyák, rakéták) már kisebb igazi tűzijátékok is megvalósíthatók.

A tűzijáték illetve pirotechnika-i termékek besorolása, osztályozása alapvetően azok veszélyessége alapján történik. A termékekre más besorolás érvényes a szállítás illetve tárolás során, és más a felhasználás során. Szállítás során nemzetközi jogszabály (ADR, RID) alapján osztályozzák a termékeket (UN szám), veszélyességi osztály), mely általában a tárolás-ra is érvényes. A felhasználás szabályzása országonként, államonként eltérő, így a besorolás is változó. Az Európai Unió országai várhatóan 2012-ig harmonizálják az országonként jelenleg lényegesen eltérő szabályozást.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 


Utolsó kép


Archívum

Naptár
<< Október / 2018 >>

Statisztika

Online: 4
Összes: 91169
Hónap: 1872
Nap: 69